A Három Királyfi, Három Királylány mozgalom munkájából hatalmas részt vállalnak az önkénetesek. Most őket, vagyis néhányukat kérdezzük arról, mit tapasztaltak nálunk.
Miért döntöttél úgy, hogy önkéntes szeretnél lenni? Mit jelent számodra az önkéntesség?
András Kinga: Jelenleg háztartásbeli vagyok, tehát sok időt töltök itthon, a családom körében. Olykor vágyom rá, hogy kimozduljak és más emberekkel is találkozzak, dolgozhassak valamilyen jó ügy érdekében. Ezért kerestem önkéntes munkalehetőséget. Számomra az önkéntesség olyan másokat segítő munka, amelyet anyagi viszonzás nélkül teszek. Fő motivációm, hogy egy jó ügyért ténykedjek, jó emberekkel, jó hangulatban. A köszönő szavak, melyeket viszonzásul kapok, mindig nagyon jól esnek.
Kléri Judit: Mivel nincsenek gyermekeim, több szabadidő lévén szerettem volna valami hasznosat csinálni. Az önkéntesség számomra jó érzés, örülök, hogy segíthetek.
Salánki Enikő: Voltam más szervezésben programokon segìtő, és sokat adott számomra, de úgy éreztem, most valami másban szeretnék már segìteni.
Honnan hallottál a mozgalomról, miért pont minket választottál?
András Kinga: A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomról először interneten olvastam. Akkor valami nagyon megfogott, ezért tovább böngésztem, kutakodtam a Mozgalom tevékenykedéseivel kapcsolatosan. Egy alkalommal el is mentem a Három Királyfi egy konferenciájára résztvevőként, akkor éreztem, hogy azok az értékek, melyekért a Mozgalom küzd, az az életfilozófia, amely szerint a Mozgalom dolgozik nagyon hasonlít az én életszemléletemhez, értékrendemhez. Akkor született meg bennem az a döntés, hogy én itt szeretnék önkéntes munkát vállalni, ha befogadnak...és befogadtak:).
Kléri Judit: Interneten találkoztam a mozgalommal. Tetszett a mozgalom célkitűzése.
Salánki Enikő: Ismerősők által láttam meg a mozgalom egyik programját Facebookon. Először a mozgalom sokszìnű programjain vettem részt, mint a SOTE-s előadások, szemináriumok, párkeresős programok, filmklubok. Végül adódott egy lehetőség, hogy a filmklub vezetését átvehessem. A mozgalmat már addig is nagyon szerettem, és nemesnek tartom a küldetését, hogy a kìvánt gyerekek megszülethessenek, és a családtámogatását.
Büszke vagyok rá, hogy a mozgalom tagja lehetek.
Milyen élményekben volt részed a nálunk töltött idő alatt?
András Kinga: Nagyon jó emberekkel találkoztam. Tiszta lelkűekkel, akik figyelnek egymásra és képesek az önzetlenségre is. Legalábbis eddig ezt tapasztaltam, remélem a későbbiekben is így fogom érezni :). Egyfajta profizmust tapasztalok az önkéntesség szervezésében, nincs összevisszaság, rendszertelenség. A segítői munkák után mindig van visszajelzés, köszönet, ami jól esik. Ennyi szinte elég is, hogy a jót tenni akarásunk ne lankadjon:).
Kléri Judit: Mindenki nagyon kedves és figyelmes, jó előadások vannak. Tavaly decemberben pedig eljuthattam az Angyalváró ünnepségre, Parajdra is.
Salánki Enikő: Sok érdekes emberrel tudtam megismerkedni, akik akár önkéntesek, akár előadók, akár vezetők vagy az adott programon résztvevők voltak. Mindig tuudtam újat tanulni, ami által több lettem.
Te hogyan látod, miben tudna még a mozgalom fejlődni az önkéntesek által?
András Kinga: Az önkéntes találkozókat jó lehetőségnek tartom. Ott elmondjuk, mi önkéntesekként hogyan láttunk egy-egy programot. Önkéntesekként sokszor elvegyülünk a résztvevők között és akarva-akaratlanul meghalljuk a vendégek véleményét az adott programról: mi volt az, ami nagyon jó volt, és mi volt az, ami kevésbé sikeredett.
Salánki Enikő: Hála Istennek olyan vezetők kezében van az irányítás, hogy folyamatosan fejlődik a Mozgalom mind a programok tekintetében, mind abban, hogy nemcsak Budapesten, hanem több helyen képviselteti magát. A közeljövőben pedig tervezik, hogy a határon túli magyarok területeire is eljuttassák.
Határ a csillagos ég. :)
