Egyre több jel mutat arra, hogy megváltozik az apák családban betöltött szerepének 20. században tapasztalt leértékelődése. Mind több fiatalban fogalmazódik meg az igény, hogy növeljék részvételüket a családi életben, s erre a társadalom is egyre inkább nyitott. Új lépések, intézkedések születnek a civil és a gazdasági szféra részéről egyaránt – erre hívta fel a figyelmet Léder László a Három Királyfi Három Királylány szervezésében megtartott Család és karrier című konferencián.
Leestek az apák a család szekeréről – állította képletesen a pszichológus előadó, az Apa füzetek társszerzője, aki hazánkban elsőként kezdett foglalkozni az apák családi életben betöltött nem kielégítő szerepével. Hogy ezen változtassunk, szükség van egy „csendes apaforradalom” elindítására – tette hozzá.
Gyerek nélkül értelmetlen
Az apaság megerősítéséről történő gondolkodás a nyugati társadalmakban már jóval korábban megkezdődött. Az EU-ban több felmérés is készült, mely – ellentmondva a férfiakkal és a fiatalokkal kapcsolatos sztereotípiáknak – azt mutatja, hogy a huszonéves, házasság előtt álló fiatalemberek nagy arányban szeretnének gyerekeket, sőt úgy látják, hogy életük gyerek nélkül „nem sokat ér” – hangsúlyozta az előadó. Hasonló eredményt hoztak az USA-ban végzett kutatások: a második vagy még egy újabb gyermek vállalására nagyobb a férfiak hajlandósága.
A fejlett társadalmakban azonban néhány kivételtől eltekintve kedvezőtlen demográfiai tendenciák érvényesülnek. Ennek egyik oka a fiatalok túlzott munkahelyi leterheltsége. Egy amerikai felmérés azt mutatta, hogy a munkavállalók fele túlterhelt. Egy másik, EU-ban készült vizsgálat szerint a munkavállalók húsz százaléka majdnem minden nap közel tíz órát dolgozik. Ennek a kutatásnak másik fontos megállapítása, hogy a legnagyobb terhelésnek a 35-49 éves gyermekes férfiak vannak kitéve. Magyarországon sem jobb a helyzet.
Elavult munkakultúrában dolgozunk.
A vállalatok nem használják a távmunka, a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés technológiailag meglévő lehetőségeit. További gond a mai vezetők régimódi szemlélete, mely szerint a munkatársak akkor dolgoznak, ha benn vannak a munkahelyen.
A mostani nagyszülők néha felvetik, hogy sokszor tanulás mellett nevelték fel gyerekeiket. Arról viszont megfeledkeznek, ők jelentős szülői segítséget kaptak, s gond nélkül, időben el tudták hozni gyerekeiket az óvodából, bölcsödéből. Azóta megváltozott a világ, a mai fiatal pároknak sokkal nehezebb gyereket vállalniuk, a megélhetést biztosítaniuk, és az egyensúlyt megtalálniuk a munka és a család között.
Új kezdeményezések és tennivalók
A jelenlegi fonák helyzet felszámolására, az apák szerepének megerősítésére Léder a Három Királyfi mozgalommal karöltve létrehozta az Apa Akadémiát, mely ingyenes előadásokkal és tréninggel segíti az „apa-kultúra” kialakulását. A két legkeresettebb program közül az egyik arra fókuszál, hogy mi vár a fiatal párokra a gyermek megszületése után, míg a másik arra keres választ, hogyan tudják a fiatalok a munka-magánélet egyensúlyt megteremteni. Tapasztalatok szerint az első kérdéssel kapcsolatban nagy az információhiány még a magasabb iskolai végzettségűek körében is, míg a másik témakörben az érintetteknek külön készségre van szükségük, melyet el lehet sajátítani.
Ahhoz, hogy – mint az előadó fogalmazott – az apaság az anyaságot kiegészítő fontos minőség legyen, egyéni és társadalmi szinten sokat kell még tenni. A szülőknek törekedniük kell, hogy minél több időt otthon tudjanak tölteni, a fölösleges terheket pedig le kell adniuk – jegyezte meg Léder azzal kapcsolatban, hogy nem tartja jónak, hogy a gyerekvállalás előtt álló szülők zöldövezetbe – gyakran távol a munkahelyüktől, a gyermekintézménytől –költöznek.
Az apáknak fontos tudatosítaniuk, hogy a családnak „védett” családi időre van szüksége, melyet a férfiak hajlamosak női, anyai feladatnak tekinteni. Hasonlóan ehhez, sokat számítana, ha
a kettős terhelés, a munkahely-magánélet egyensúlya nem női, hanem szülői problémaként jelenne meg
a társadalmi kommunikációban. A munkaadók részéről kívánatos lenne, hogy az apákat elengedjék szabadságra a szülés idején, s utána rugalmas munkaidőt biztosítsanak. Bizakodásra ad okot, hogy van olyan vállalat, mely egyhónapos szabadságot biztosít férfi dolgozóinak ebben az időszakban, s a munkaerőhiány következtében egyre több cég gondolkozik fiatal apáknak nyújtott munkaidő kedvezményeken. Ezek s a fiatalok új mentalitása reményt ad az apák családi szerepének erősödésére.
A szerző Gyöngyösy Gábor
