Nóri sokat fejlődött előző cikkem óta, a legfrissebb hír, hogy már feláll és imádja lapozgatni a könyveket, egymásba rakós játékokat könnyedén szétszed, keveset sír, bőven táplálkozik, sokat játszik szüleivel a parkban és baba-mama körökbe jár az anyukájával. Mindezekről és még egyebekről is olvashattok itt és most, ugyanis ezúttal is Dórát kérdeztük, milyen most az életük.

Visszamentél dolgozni a nyár végén. Milyen támogatást kaptatok a gyermekvárás előtt és Nóri születése után az államtól/munkahelyedtől?

Dóra: A gyermekvállalást 18 heti minimálbér nyújtásával támogatja az állam, amit a várandósság utolsó időszakától már igénybe lehet venni. Ehhez jöhet még munkahelyi támogatás is, ami az én esetemben 6 hetes teljes bért jelentett. Az apukák kapnak 2 hét szabadságot, ezt általában a gyermek születése után veszik ki, hogy együtt lehessen a család. Mi a férjemmel egyébként úgy terveztük, hogy korábban visszamegyek dolgozni. Ez így is történt, szerencsére nem jött közbe semmi, így Nóri 8 hónapos korától bölcsődés.

Milyen lehetőségeid voltak a visszatéréshez a munkahelyen?

Dóra: Általában egy évig „tartják” a kisgyermekes édesanya munkahelyét, munkakörét a cégek. Én már a várandósságom idején jeleztem a főnökömnek, hogy ennél hamarabb visszatérek a céghez, és Nóri születését követően elég hamar otthonról is végeztem munkát. Amúgy az teljesen természetes Ausztráliában, hogy az anyukák részmunkaidőben (is) dolgozhatnak, mi is úgy terveztük, hogy a bölcsi kezdetén heti 2 napot dolgozom, majd miután ez bevált, már heti 3 napot vállalok. Tehát kölcsönösen számítottunk, számíthattunk egymásra, a cég és én. Teljesen megszokott, hogy az anyukák 2-3-4 napot dolgoznak egy héten, kinek milyen megoldás a legpraktikusabb.

A részmunkaidő itt jellemzően inkább ötnél kevesebb teljes munkanap egy héten, nem pedig nyolcnál kevesebb óra naponta.

Az apukák teljes munkaidőben dolgoznak általában, most folyik egy közvita arról, hogy hogyan lehetne elterjedtté tenni, hogy ők is minél több időt tölthessenek a gyermekükkel. Ha ez a lehetőség megadatik, akkor Nóri apukája heti plusz fél napot tud majd a kislányunkkal lenni.

Milyenek a bölcsődék Ausztráliában?        

Dóra: Állami és magánbölcsődék fogadják a gyermekeket, ezek színvonala hasonló. A bölcsődében napidíj van, ami elég magas ugyan, de egy részét a család bevételének függvényében az állam állja. Már a várandósság 7-8. hónapjában feltérképeztük a környékbeli bölcsiket, és amelyik tetszett, ott várólistára írattuk a még meg sem született babánkat, hogy ne maradjunk le a lehetséges helyekről. Maga a konkrét beíratás is Nóri születése után pár hónappal, egyeztetéseket követően megtörtént. Ami viszont szuper volt, az a laza és hatékony beszoktatás. Mindössze háromszor másfél óra. Ezt lehet bővíteni, ha szükséges, nekünk nem kellett.

A bölcsődének remek szolgáltatásai vannak a szülők számára. Az egyik, hogy minden nap készül egy rövidke, pár soros „kimutatás” arról, hogy melyik napszakban éppen mi történt a gyermekkel; pl. mikor aludt, mikor és mit evett stb.Ez nagyon praktikus a szülőknek, az otthoni folytatáshoz is nagy segítség, és tulajdonképpen megnyugvás is a nap ilyen formában való követése.

A másik szuper gyakorlat az, hogy a dadusok időnként napközben egy applikáció alkalmazásával fotót küldenek a gyermekről a szülőnek, amint éppen valamit csinál. Ez nagy örömöt és megnyugvást jelent pl. a munkanap közepén.

Egyik kedvenc időtöltésetek a férjeddel, Ivánnal a sziklamászás/falmászás. Jut mostanában erre időtök, lehetőségetek?

Dóra: Erre mostanában nincs lehetőségünk, de tudjuk, hogy visszavárnak minket a hegyek. Amint Nóri nagyobb lesz, megyünk együtt. Mostanában játszótérre megyünk, sétákat teszünk, kirándulunk, a parkokban például a képen látható módon, színes kendőkkel bűvölöm el Nórit, és voltunk már többször múzeumban is. A múzeumokban szuper gyermekjátszótér áll rendelkezésre, fényjátékok, tükrök stb. szórakoztatják a kicsiket. Nagyon jó ötlet, hogy a 2017-ben születetett gyermekek fél évre szóló ingyenes múzeumbelépőt kaptak, így lesz alkalmunk bőven felfedezni mindent.

Védőnői játszócsoport és könyvtáros program, mit jelentenek ezek? 

Dóra: A védőnő folyamatosan figyeli a babák fejlődését születésüktől kezdve, és később lehetőséget biztosít arra is, hogy a hozzá tartozó anyukák-babák kötetlen formában tovább is tartsák egymással a kapcsolatot. Ehhez helyiséget és játékokat is biztosít. Ez kb. 10 családot érint a mi esetünkben. Van egy facebook csoportunk is, és hétfőnként 4-5 baba-mama páros általában részt is vesz ezeken a programokon. Itt meg lehet beszélni egymással bármit, ami történt, vagy tapasztalatot cserélni stb. A könyvtáros programon éneklés, mesélés van korosztályok szerint, ezt is nagyon szeretjük. Ezek mind jó alkalmak a babáknak, és nekünk felnőtteknek is az ismerkedéshez, barátkozáshoz.

Idővel visszatérek még Nórihoz és szüleihez. Életük izgalmas szakaszában vannak, és mindez oly távol itthonról.

,A szerző Kovácsy-Burkon Katalin HR szakértő, tréner